A KSH részletes adataiból kiderül, összességében továbbra is csökken Magyarország népességszáma, vannak azonban olyan térségek, ahol jelentősen nőtt a lakosság lélekszáma.
A tavalyi népszámláson 1,8 milliárd különböző adatot gyűjtött össze a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) – hívta fel a figyelmet Vukovich Gabriella, a KSH elnöke, aki Kovács Marcell népszámlálási projektvezető társaságában ismertette a cenzus részletes adatait kedden.
2022. október 1-jén 9,6 millióan éltek hazánkban, ez 3,4 százalékkal kevesebb, mint a 2011-es népszámlálás időpontjában. A népességszám 1980 óta folyamatosan csökken Magyarországon.
Az időskorúak népességen belüli aránya az előző népszámlálás óta 3,9 százalékponttal, 20,8 százalékra emelkedett. Budapesten, valamint a Balaton környékén, illetve az aprófalvas nyugati és északi országrészben él a legtöbb idős ember.
A népességet jellemző 52 százalékos nőtöbblet az előző népszámlálás óta – amikor 52,5 százalék volt – enyhén mérséklődött. Az újszülöttek között továbbra is több a fiú, de a férfitöbblet csak 55 éves életkorig jellemző, utána a nők aránya egyre nagyobb mértékben felülmúlja a férfiakét.
A települések népességének változása vegyes képet mutat: míg a nagyvárosok népessége általánosságban csökkent, a vonzáskörzetüké – különösen a fővárosi agglomerációban – jelentősen gyarapodott. Ugyancsak nőtt a lakosság száma az északnyugati országrészben és a Balaton könyékén. Összességében viszont a települések többségét népességfogyás jellemezte.
Budapesten 1,7 millióan éltek, közel 47 ezerrel kevesebben, mint 11 éve. A vidéki városok közül továbbra is Debrecen a legnépesebb, 200 ezer fővel, ám 12 ezer lakossal ott is csökkent a népesség. A magyarországi települések több mint egyharmadában 500-nál kevesebben élnek.
Hazánk lakásállománya 4,6 millió lakásból áll – ez 190 ezerrel több, mint egy évtizeddel ezelőtt –, valamivel több mint ötödük Budapesten, 52 százalékuk vidéki városokban, míg 27 százalékuk községekben található.
A lakott lakások közel kétharmada téglaépítésű, 13-13 százaléka vályog- vagy panelfalazatú. A lakott lakások 31 százaléka két-, 32 százaléka háromszobás, míg a négy- vagy több szobás lakások aránya 29 százalék. A lakások átlagos alapterülete 82 négyzetméter, néggyel több, mint 2011-ben.
Érdekesség: a legutóbbi cenzus óta több mint ötszörösére, 357 ezerre emelkedett a fűtési célra áramot is használó háztartások száma. 165 ezer lakott lakás olyan épületben van, amely rendelkezik napelemmel, s 68 ezer lakásban használnak hőszivattyús fűtőberendezést.
Nyitókép: MTI/Kovács Anikó
Novemberben az ipari termelés 2,9 százalékkal csökkent az előző évhez képest, és havi szinten is 1,6 százalékos visszaesést mutatott. A lassulás fő oka a gyenge külső kereslet, miközben a belső fogyasztás is csak fokozatosan élénkül. Az építőipari projektek és az új nagyberuházások azonban hamarosan lendületet adhatnak az iparnak.
Raskó György agrárszakember az osztrák és német történések kapcsán emlegetett apokaliptikus történéseket.
A TISZA Párt elnöke „céljai elérése érdekében mindenkin keresztül gázolva a magyar nyugdíjasokat emberi méltóságában sérti meg” – mutatott rá korábban az Országos Nyugdíjas Polgári Egyesület elnöke.
Az agrárszakember szerint a média elferdítette a szavait, nem akart senkit megbántani.
Raskó György, a Tisza Párt szakértő-támogatója egy bejegyzésében az idős fideszes szavazók haláláról elmélkedett.
Negyedéves és éves alapon is 0,7 százalékkal csökkent a hazai gazdaság teljesítménye a KSH frissen közölt adatai alapján. A Makronóm Intézet elemzője szerint az elhúzódó felpattanás egyelőre a jövő évi gazdasági kilátások kapcsán is bizonytalanságot szül, annak mértékére továbbra is a külső kereslet alakulása lesz a legnagyobb befolyással.
A Magyar Kézilabda Szövetség Etikai és Fegyelmi Bizottsága 21 darab határozatot hozott a Debrecen elleni női kézilabda-mérkőzésen történtek miatt.
A Magyar Labdarúgó Szövetség Versenybizottsága elkészítette az NB I következő öt fordulójának menetrendjét.
